Észtország a digitális kor egyik úttörője Európában. Ez azonban azzal is jár, hogy egyre több érzékeny adatot tárolnak kizárólag digitális formában – kormányzati adatokat, amelyek pótolhatatlanok, ha valami történne velük. Éppen ezért a kormány teljes adatbázisáról biztonsági mentést terveznek készíteni.
2010-ben az 1,3 milliós észt lakosság háromnegyede volt már online, ami annak is köszönhető, hogy már 2001-ben olyan kormányt választottak, amely nem csak értette a digitális kor szavát, de aszerint is cselekedett.
Elsők abban is, hogy eszükbe jutott komplett kormányukról biztonsági mentést készíteni, ráadásul nem hazai földön, hanem egy másik országban, egészen pontosan Nagy-Britanniában.
Aggodalmuk oka nem lekicsinylendő: nem csak a kiberbűnözők száma növekszik napról napra, de Oroszországtól is tartaniuk kell. A kiber-hadviselést egyre inkább előtérbe helyező oroszok részéről ugyanis nem példa nélküli, hogy a balti államok ellen ilyen eszközöket vessenek be.
Maga Észtország is volt már ilyen támadás célpontja: 2007-ben bankokat, minisztériumokat ért DDOS támadás, amelyet bár sohasem bizonyítottak az oroszokra, a szakértők egyértelműen a Kremlt sejtik mögötte.
Az észtek tehát egy biztonságos helyet keresnek, ahol az ország szociális infrastruktúrájának működtetéséhez létfontosságú adatokat elmenthetnék. Nagy-Britannia erre ideális helynek tűnik: bár a Brexit hatásai az adatközponti piacon egyelőre megjósolhatatlanok, tény, hogy az ország erős hálózati kapcsolattal és rengeteg adatközponttal rendelkezik, amelyek képesek volnának kiszolgálni az észt igényt.
Nem ismeretlen egyébként a gyakorlat, hogy a legfontosabb adatokat külföldön tároljuk, bár eddig leginkább a nagyvállalatok módszere volt ez arra, hogy elkerüljék saját országuk törvényeit.
Az olyan létesítményekben, mint a DoclerNet Hosting budapesti adatközpontja, világszerte rengeteg adatot tárolnak ezért – arra azonban korábban még nem volt példa, hogy egy egész állam infrastruktúráját helyezzék így biztonságba.